Üdvözlet
2008. december 31., szerda
Különös Szilveszter vol. 2
2008. december 26., péntek
Reggeli rutin
- Kiságyban nyekegés, amire általában Apa mutatja az elvárt reakciót (értsd: kiságyból kimenekítés).
- Még a kisszobában a mellékhelységbe osonó Anya megneszelése, erre orbitális ordítás, mintha akár csak egyszer is előfordult volna az életben, hogy Anya a WC-n keresztül elhagyta a helyszínt.
- Átvonulás szülők felségterületére, nagyágyba Anya és Apa közé penderülés, azonnali megnyugvás és mormogva nyammogás. (Szülők közül aki tud, alszik.)
- Az elvártnál sokkal hamarabb jóllakás, és a kb. 10 hónapig remekül működő gyakorlatot felrúgva ágyból menekülés. Az útba kerülő szülő átmászása.
- Lába alatt biztos talajt érezve azonnal ágy és éjjeliszekrény közé ékelődés, éjjeli (olvasó?)lámpa jó esetben ki-bekapcsolgatása, rosszabb esetben papír(szerű?) búra kapirgálása, cincálása. Az éjjeliszekrényen lévő összes újság és könyv szisztematikus földre penderítése. (Ilyenkor a hősebbik szülő már fent van, és menti a menthetőt, a mormotábbik csukott szemmel imádkozik, hogy 1. vissza ne aludjon, 2. Matyuval nehogy történjen valami, amíg valahogy kiveri a szeméből az álmot.)
- 10 percnyi lámpakezelés után egy-két hossznyi futás ágy fejétől ágy lábáig, ami igazán vicces, és nagy-nagy rötyögéssel jár. (Ilyenkor az álmos szülő még paplan alól kukucsolással szórakoztatja amúgy is jól szórakozó gyermekét.)
- Ágy körüli események megunása után Matyu váratlanul kinyargal a hálóból, kezdődnek a nappali események.
- Szerencsés és ritka esetben játék, olvasgatás, míg mormota mami kávézik, kevésbé szerencsés, átlagosnak nevezhető esetben az álmot végleg nem a koffein, hanem Matyu visítása űzi ki az anyai szemből. Ez a fajta visítás a kekszes fiók rángatásával társul, és csak kölesgolyóval csillapítható.
- És akkor kezdődhet is a reggeli, ami szülői oldalon fantázia, gyermek részéről pedig rugalmasság híján fél zsák kölesgolyóból, 2 banánból, és egy pár szem savanyú uborkából, esetleg egy pár szelet paprikából, retekből áll. (Itt már azért érzékelhető az anyai ágon öröklődő különleges ízlésvilág, nagynéni részéről például olyan gyerekkori kedvencekkel, mint vajas-mézes kenyér párizsival...) Ha jelen van, a feldolgozás során termelődő hulladék feldolgozására Apuka egyre nagyobb hajlandóságot mutat.
(Tuti) Bréking: Matyi jár!!!
2008. december 23., kedd
Magyarázkodás
Anya
2008. december 14., vasárnap
(Talán) Bréking: Matyi jár (???)
Kontextus: Vita a nappaliban arról, hogy Matyi kapcsolgathatja-e a házimozit (Apa szerint nem, Matyi szerint igen, Anya pedig véleményét Apa felé nem hangoztatja, de ilyenen egyetlendrágaszerelmetesfiával nem veszik össze)
Megjegyzés: Lehet, hogy tényleg itt lenne az ideje, hiszen a két januári junior, Nina és Sasa is jár már...
2008. december 6., szombat
Matyi Mikulása
2008. december 3., szerda
2008. november 29., szombat
Pasta
2008. november 28., péntek
Matyi rácsodálkozik a világ apró dolgaira...
Szófolyás
2008. november 26., szerda
A csend újabb jelentése
2008. november 24., hétfő
Könyvmoly
2008. november 23., vasárnap
Hull a hó és hózik-zik-zik
- nem minden gyerek ugat a hó első megpillantásakor (még a mi családunkban sem)
- azért ha fúj a szél, hideg van, és még valami esik is, nehéz mosolygós fényképet csinálni Matyiról
- a gyereket csak óvatosan dobálja apuka, mert könnyen be/kicsúszhat valami apró baleset
2008. november 18., kedd
Pavlov kedvenc tanítványa
2008. november 17., hétfő
És akkor Matyi megtanult aludni!
2008. november 16., vasárnap
Matyi ebédel
2008. november 14., péntek
Bréking: Matyi Apára (is) hasonlít
2008. november 6., csütörtök
Bréking: Matyi áll (vol.2)
Segítség, fű!!!
2008. november 1., szombat
Matyi 10 hónapos
Súlya: 10160 gramm (ülve mérve, a súlyban benne van egy fogkefe is, amit nem volt hajlandó elereszteni). Tehát ismét belehúztunk. Pedig sportos hónap volt, nem csak zabálós.
Magasság: Updike Nyúlhájtól Nyúlszívig 74 cm. Ami oltási könyv szerint teljesen átlagos. Csak akkor a ruhaméretezést nem értem, én balga azt hittem, hogy van valami köze a méretnek a magassághoz. De nincs. Legalábbis nem sok, mert akkor nem lenne minden 74-es cucc kicsi, nem?
Fogak száma: 6+2 in progress. Jó persze, több is növésben, de kettő már nagyon kínozza, állandóan a szájában a keze (rosszabb esetben az enyém, vagy az apjáé, néha-néha meg a lábam, vállam, hasam...). A 6-ból egyébként a 4 felső gyönyörű, a 2 alsó killer, csak ha nagyon fulladozik, akkor merünk a szájába nyúlni.
Kedvenc étel: Talán annyi a változás, hogy most már a mi kajánk sincs biztonságban, mindenre rárepül. Így szerez banánt, paprikát, szőlőt szürcsöl. Kölesgolyónak már nem csak a pillanatragasztó funkcióját használja, hanem meg is eszi. Bár azért még mindig jó poénnak tűnik, amikor puccba öltözött anyához ragasztja magát egy-két épp csak megnyálazott, így remekül ragadó golyóbissal.
Nem éppen kedvenc étel: A rizs nem újság, szóval nincs. Na jó, ha lehet, ne legyen túl darabos az a bármi, mert akkor nagyon meggyőzően adja elő a fulladást.
Kedvenc szó: Adadada, agyagyagya, anananana (szerintem ezek mint anyák), egyé-egyé-egyé még mindig menő. Dádádádádá, gágágágágá. Ja és a kedvenc grigagrigagriga és módozatai: gagligagligagli, gligagligagliga. És már volt olyan bőven, ami Apa szerint apa, de a krónikás pont nem volt ott...
Kedvenc sláger: A "Gyí' paci paripa...", ugyanis arra lehet jó nagyot ugrálni az aktuális ló (Anya, Apa, Nagyi) combján.
Kedvenc könyv: Még mindig a "10 kicsi katicabogár". Meg megint előkerültek a textil könyvek, abból is az IKEA-s, mert abban elbújt a levél alá egy katica. Na és persze a könyvespolc alsó kettő polcán minden.
Kedvenc TV: Húú, Bebe TV nagyon veszélyes, ugyanis tapad rá. Esti "Elalszunk!" az esti rutin részévé vált, kedvencek (bár ebben Apa a fő illetékes) a cirkuszi bohóc, illetve a paradicsomok. Mindenki szépen megfürdik, lezuhanyozik, fogat mos, majd megy aludni.
Kedvenc tánc: Érdekes, hiszen eddig minden hónapban volt valami új tánc, de most nincs. Rájöttem, hogy ez haladás, és nem megtorpanás, hiszen most már nem egy helyben nyomja a ritmust, hanem rohan. Persze még nem önállóan, hanem a kis Fisher Price-os járássegítője vagy nemtudommilye után. Na de azzal ezerrel!
Kedvenc kép: Minden reggel rettegve nézem, ahogy püföli Klimtet (már rég a széfben lenne a helye...). Kíváncsi vagyok, mikor esik a fejünkre. Ezek alapján nevezhetnénk kedvencnek, csak hát ott vannak Matyi saját fényképei... Nagyinál hűtőre kirakva, otthon a laptopon képernyőkímélőként. Na, ha ezeket meglátja, elolvad a gyönyörtől, és rohan (értsd mászik, vagy kézből ugrik) megcsodálni magát.
Legújabb kedvenc: A fogkeféje. Teljesen rá van csavarodva, van, hogy azzal alszik el vacsi közben.
Kedvenc műtárgy: Hmmm. Értelmezzük kicsit tágabban, vagy inkább lazábban a "műtárgy" kategóriát. Szóval a "tilos, ha lehet ne nyúlj hozzá" dolgok közül a kedvencek a virágok (öröm nézni és hallgatni, ahogy Apa próbálja lebeszélni a levéltépésről, ásásról). Mostanság kagylókat is rág, nyamm-nyamm.
Kedvenc testhelyzet: Persze, állás, de már nem egy helyben! Éljen a kapaszkodva lépegetés! Nagyon vicces, hogy Matyu a mászást csak akkor használja, ha nincs lehetőség a lépegetésre. Szóval ha nagy mászva teperésben például odaér a kanapához, felpattan, szépen végiglépeget mellette, majd puff, megint le, és mászik például a konyhaszekrényig. Alvásra pedig szigorúan a kisbékát használja, a kortársaknál még elő- előforduló hátsó kopasz foltnak nyoma sincs a fején.
Kedvenc vicc: Gyí' paci, paripa, és Zsipp-zsupp felkiáltásra végzett ölben ugrálás. Anya hapcizik. Apa/Anya Józsit utánoz. Barambarambucc. És amit kicsit szégyellünk: popsiba fújás. (Apa nevében is elnézést kérek.) Ezek persze csak az újak, a régi csiki-maki, illetve berregés még mind menő.
Kedvenc apaszívatás: Szobanövény ritkítás, házimozi átalakítás, virágföld mintavétel.
Kedvenc anyaszívatás: Fiók és szekrénypakolás, öltözés körüli cirkusz, aludni nem akarás.
Before-after
2008. október 31., péntek
Egyértelműen szívat
- Sikerül berakni, nem beejteni. Hasra fordul, a mostanság trendi kisbéka pózt felveszi. Ígéretes. Két másodperc múlva felül, nyekereg, kiveszem.
- Nyam-nyam, elalvás, berakás. Az első jelenet ismétlése.
- Próbálkozás kézben elringatásra, sírás, így a terv gyors feladása, ismét nyam-nyam. Majd szintén a változatosság kedvéért berak, hasra fordul, felül, nyekereg.
- Kiveszem, eltökélten ringatom. Ellenáll, rinyál. Beugrik a "Tente, baba tente" csel, amit azonnal be is vetek, nem is sejtve, mekkora öngólnak teremtek ezzel helyzetet. "Tente baba, tente...". Matyu erre felemeli fejét, ellöki magát a mellkasomtól, és nem hisz a fülének, hőbörög: "hö-hö-hö". A szemének sem, néz, néz, néz, majd kiröhög. Rajtam kívül csak Apa tudja, hogy ez az, amit nem lehet röhögőgörcs nélkül kibírni.
- Altatás feladva, következő jelenet helyszíne a nappali. Matyu a kanapén ugrál, engem néz, és röhög. Rajtam. (Jogosan.)
- Első S.O.S. sms küldése Apának.
- Matyu röhög, ugrál, pörög. Sokáig.
- Kivárás nem jön be, nem fárad. Röhög, ugrál, pörög.
- Új terv, új helyszín: akkor lefekszünk együtt a hálóban, én majd ügyezés helyett olvasok. Olvasnék. Matyu most már a fejem mellett (néha rajta) pörög, veri a képet a falon.
- Rendületlenül próbálom fekvő helyzetbe kényszeríteni, testileg, lelkileg és szellemileg is fáradok (egyértelmű jel: Matyu már rég nem fekszik, hanem a falat kalapálja, és én még mindig "tente babát" dünnyögök...). S.O.S. telefonhívás Apának. Hiába.
- Kiszúrja az órát az éjjeliszekrényen, így fal- és képkalapálás helyett inkább rajtam átvetődve próbálja tigrisbukfenccel elérni az órát. Én rendületlenül rángatom vissza.
- Bosszúból lebukik. Nem kicsit.
- Kigondolom, hogy mit veszek fel, és azt honnan kell elővennem, majd az én tigrisbukfencem következik, a kiugrom-átöltözöm-beugrom projektet Matyu aktivitására való tekintettel 3 másodpercen belül abszolválom.
- Az ágyban fekve ismét próbálom fekvő helyzetbe szorítani, ő pedig továbbra is rajtam átvetődve az óráért nyomul. És ismét lebukik. (Nem vicc. A nyam-nyammos altatási próbálkozások során szerintem háromszor megvacsorázott.)
- Most már igénytelen vagyok, nem öltözködöm. És megőrülök.
- Beugrik a szakirodalom, meg kell nyugtatni a gyereket! Hopp, ott az ágy mellett a Tesco újság, már nézegetjük is ringatózva ezt a csodát. Matyu nem nagyon nyugszik, de én megtudom, hogy van olyan, hogy Tesco gazdaságos dobozos sör...
- Teljesen kivagyok, küldöm a második S.O.S. sms-t. Pótcselekvés.
- Leteszek az olvasós tervről, lekapcsolom a lámpát, innentől már csak infrakamerával készített képek vannak a filmből.
- Feláll, dobol, lehúzom, leteperem, betakarom.
- Feláll, dobol, lehúzom, leteperem, betakarom.
- Hulla fáradt vagyok (azért hazafelé mégiscsak brutál viharban volt szerencsém vezetni), attól félek, hogy elalszom, és Matyu valahova elpattog mellőlem.
- Valahogy elalszik a vállamon, szuszog, és már megint imádom. Egész éjszaka az ágy fejrészénél keresztben alszik, én így, vagy úgy, ahogy épp tudok.
FINE - THE END.
2008. október 27., hétfő
Kipukkadt
2008. október 26., vasárnap
Az első... (2008. október 20-i hét)
Babawellness-ezni voltunk
- Matyit teljesen hidegen hagyja, hogy ott vagyunk, vagy sem, ha játszik. Nagy kiabálások, integetések árán sikerült néha elérnünk, hogy felénk nézzen, és mosolyogjon egy rövidet. Aztán vissza az elfoglaltsághoz.
- kicsi fiunk nem akad ki, ha egy nagyobb srác, vagy egy rinyáló kislány lenyúlja a járgányát,
- és attól sem akad ki, ha egy nagyfiú szépen leszedi az ő kis praclijait a gépéről, és továbbhajt, Matyit szépen faképnél hagyva, ahelyett, hogy átadná a verdát, vagy legalább hagyná, hogy Matyi tolja.
2008. október 25., szombat
Matyi elemében van
2008. október 19., vasárnap
In memoriam siófoki platánsor
2008. október 12., vasárnap
Nem jártunk az állatkertben
2008. október 11., szombat
Segítő kezek
2008. október 1., szerda
Matyi kilenc hónapos
Neve: Matyu, Protkó, Magyar Vándor (Anya szerint), Dudi, Didu, Dudicica (Apa szerint), Bobcsi (Nagyi szerint)
Súlya: 9810 gramm. Végre lassul a növekedés, most már csak 30 dkg-t hízott egy hónap alatt. Nem hiába, a sok fejem állás, rugózás, meg az a kis mászás csak meghozta az eredményét.
Magasság: Basszus, most jut eszembe, hogy elfelejtettük megmérni! Na mindegy, ezért már nem ébresztjük föl, elég volt szegénynek, hogy meztelenül rá lett rakva a tök hideg mérlegre.
Fogak száma: 6! És már látszik mind! Az alsó nyuszikák mindig, a felsők is egyre gyakrabban, persze leginkább akkor, amikor szétrötyögi magát azon, hogy az állát és a nyakát harapdálom, vagy Apa csikizi.
Kedvenc étel: Még mindig minden, ami nem rizs. Ma például a céklás krumplit falta akkora elánnal, hogy egyszerűen nem volt lelkem abbahagyni az előírt 3 dl-nél. Na, igazándiból megpróbáltam, csak akkora hőbörgés lett a vége, hogy odaadtam neki. De imádja a sütőtököt is, lehet, hogy ennek köszönhetően, de magára öltötte a jellegzetes Kuti színt, ugyan olyan kis sárga kínai, mint Nagyi, Pasó vagy éppen én! Kíváncsi vagyok, mikor sikkant majd fel a doktor néni a tenyere láttán, ahogy ez nálunk szokás.
Nem éppen kedvenc étel: Egyszer próbáltuk a céklás rizst, nagyon vagányul nézett ki, de Matyu nem volt hajlandó megenni. Mint tudjuk, az élelmiszerárak világszintű emelkedéséhez is hozzájárul, hogy a többi kicsi kínai is kezd leszokni a rizsről, és átpártolni például a krumplihoz. Matyu ebben is élen jár.
Kedvenc szó: Nem tudni pontosan, mert vagy magában dünnyög szép halkan, miközben tesz-vesz (etyetye, hetyetye...), vagy úgy kajabál, hogy jobb, ha befogjuk a fülünket!
Kedvenc sláger: Most talán épp nincs ilyen, viszont dj-skedik, Apa nagy örömére rátalált a házimozira, és most már nem csak a hangszórót hasznosítja mászókaként, hanem magát a kütyüt is ügyesen kezeli. Ma például bekapcsolta a rádiót, és utána megnyomott egy olyan gombot, amitől a frekvencia helyett a csatorna nevét írja ki. Nekem ezt azóta sem sikerült reprodukálnom.
Kedvenc könyv: 10 kicsi katicabogár. Reggel hangos csatakiáltással üdvözli. Rongyos, illetve bukitól ragacsos.
Kedvenc TV: Hoppá! Eddig ugye tilos volt a TV, apa képes volt a kezét is odatenni Matyu szeme elé, ha épp a nagy ritkán bekapcsolt doboz felé nézett a gyermek. De a múlt héten 8 sportcsatornával egyetemben sikerült szert tennünk Bebe TV-re is, ami osztatlan sikert aratott a fiúk körében. Esténként 10-15 percre bekapcsolódnak az "Elalszunk!" című műsorban, és megnézik, ahogy a paradicsomok, padlizsánok, a bohóc, a malacka, a mozdony és még sokan mások vidáman megfürödnek, fogat mosnak, és örömmel beugranak az ágyikójukba.
Kedvenc tánc: Magyaros rogyasztós, bár már látom, hogy a következő kedvenc a rap lesz, hopp-hopp-hopp ugrál az ágyban.
Kedvenc kép: Váratlan fordulatként visszatért Klimt, és azóta senki más nem érdeki. Reggelente (és ez már nem az a régi 9-10 órai reggel...) ott áll az ágyunk végében, hébe-hóba az arcunkba lép, és lelkesen csapkodja a falat, és (egyre nagyobb sikerrel) próbálja felérni az ágy fölötti képet. Kíváncsi vagyok, mikor fogja a fejünkre kaparászni.
Kedvenc műtárgy: Mióta órákat ácsorog Nagyi komódjánál, sok új kedvenc van. Ezek közül egy kis réztálat emelnék ki, nagyon kellemes a fülnek, amikor azt csócsálja. Persze közben azért fel- feltekint a régi kedvenc tikitakira.
Kedvenc testhelyzet: Na, ezen a téren azért komplexebbé vált a helyzet. Persze, az állás még mindig király, de ott van a remek hason fekvés, meg a fejen állás! A vicc, hogy az utolsó kettőt leginkább szopizás közben szereti űzni, ami számomra egyre kevésbé kellemes élménnyé teszi az eseményt. De már Apa számára is izzadságos munka, ha Matyuka közöttünk fekve étkezik, ugyanis ő próbálja leszorítani kicsi mókust... Ja, és a testhelyzetnél már csak a testhelyzet változtatás jobb! Szépen végigkapaszkodni járókától asztalig, asztaltól kanapéig... Éljen a kis magyar vándor!
Kedvenc vicc: Kukucs és csikimaki továbbra is remek móka. Hatalmas rötyögést lehet kiváltani állcsócsálással, nyakharapdálással. Na de ami a legeslegjobb, az a börömmm-börömm-börömmm. Minek hívják ezt? Szóval Matyu berregteti a száját, és az ujjaival birizgálja közben. Haladó verzió, hogy Apa/Anya berreg, Matyu birizgál. Ezt már olyan magas fokon űzzük, hogy ma délután tőlünk zengett (és rajtunk röhögött) egy fél bevásárlóközpont.
Kedvenc apaszívatás: Házimozi birizgálás, hangfal szerelés.
Kedvenc anyaszívatás: Mostani, rendszeresülni látszó alvási szokások, cakk und pakk!
2008. szeptember 30., kedd
Csíííz!
2008. szeptember 29., hétfő
Játszóházazunk
2008. szeptember 28., vasárnap
Séta a Városligetben
2008. szeptember 21., vasárnap
Az első... (2008. szeptember 15-i hét)
- üvegasztal kalapálás üveg mécses tartóval (no para, de azért a kis üvegasztalon most már inkább gumi rágókából és műanyag labdából álló kompozíció díszeleg)
- a (régi) kompozíció cserepes növény tagjának megtépése, föld megkóstolása
- Apa papucsának nyalogatása, illetve foggal tépése (ez most az egyik kedvenc, szintén nem a túlaggódás jegyében, de azért 1-2 nap után lemostuk a papucsot, összekoszolta a gyerek ;-))
- Anya kedvence a 10 cm széles, 120 cm magas, így rendkívül stabil hangszóróba való kapaszkodás, álló helyzetbe felhúzódzkodás, amiből érthetetlen módon még nem származott semmilyen baleset
- viszont Nagyinál (nagykezű nagynéni felügyelete mellett ;-)) megvolt az első fejen puklit eredményező baleset szekrényre mászás közben
- Apa amúgy sem könnyű reggeli indulását pedig ajtóhoz mászással "támogatja" Matyu, Apa pedig láthatóan egyre nehezebben búcsúzik Dudicicájától
Szintén a mászáshoz kapcsolódik két eheti programunk is. Múlt héten, amikor még azt hittük, hogy ez a gyerek hamarabb futja le a marathont, mint hogy mászna egy kicsit, hétfőre bejelentkeztünk egy képességfejlesztő játszóházba, egy Dévény Annás gyógytornászhoz (?) pedig péntekre kaptunk időpontot. Ezek után kezdett ugyebár mászni Matyu, de azért a programokat nem mondtuk le. Jól is tettük, ugyanis ilyen bókokat korábban csak a siófoki piacon illetve strandon kaptunk nyugdíjas néniktől, de hát ők mégsem szakértők, meg ennyi idősen minden féle hályog is nehezítheti a látást, és könnyítheti a "gyönyörű" kategóriába sorolást.
Namármost, hétfőn a játszóházban Matyu olyan formát hozott, hogy én is csak néztem. Ha lány volna, azt mondanám, hogy egyértelműen egy kis ribizli. Bújt a konduktor nénihez, mosolygott, ide-oda mászott, dumált, csinálta a gyakorlatokat, egyedül az egyik játéknál volt "gond", ahol a kis fakütyük egyenkénti kicsipegetése helyett a férfias megoldást választotta, kiborította az egész cuccot. Mindezekért kapott is rendesen: te gyönyörűség, jaj de nagyon ügyes, de barátságos... Százból százra lett értékelve, egyetlen megjegyzés a kicsit kései (?) mászás volt, de azért búcsúzóul csak megkaptuk Anya napi májdagasztóját: "ilyen szép kisfiú talán még nem is járt a játszóházban!". Szerintem sem, és az se érdekel, ha esetleg mindenkinek ezt mondják.
Dévény Annás nénihez pedig pénteken mentük, éreztük persze, hogy feleslegesen, de azért biztos, ami biztos alapon csak elmentünk. Érdemes volt. Matyu bűbáj volt, meg se nyekkent, játszott nagy vígan valami csodamasinával. Itt konkrétan az alábbiak mondat hangzott el többször is: "Ez a gyerek tökéletes és gyönyörű!". Ahhh, Anya és Apa olvad, Matyu hálából bukik egy kis mángoldot a néni szőnyegére.