Vasárnap annyira szép volt az idő, hogy ismét szabadtéri programot kerestünk. Mivel sikerült valahogy elcseszni otthon az időt, ebéd előtt már csak a közeli Városligetet mertünk bevállalni.
Váratlan fordulatként (hahaha) Matyu a célállomástól 5 percre elaludt az autóban, így nem volt túl mosolygós az ébredés-érkezés. Ezt fokozta, hogy szintén teljesen váratlanul és érthetetlenül több száz (ezer?) embernek támadt hozzánk hasonlóan az az ötlete, hogy benéz az Állatkertbe. Így állatnézegetésből sornézegetés, majd vadkacsaetetés lett. Részünkről. Matyi részéről pedig duzzogás, ami érthető, hisz kacsákat minden nap lát séta közben a patakban. Így végre készülhetett egy-két duzzogós, illetve "nem érdekelnek a városligeti kacsák" kép:
Aztán előkerült egy kifli...
...és oldódni kezdett a hangulat:
Délutánra igazi kisgyerekes családnak való, vasárnapi ebéd utáni programként a Pálinka és kolbász fesztivált néztük ki magunknak. Egyik legnagyobb előnye az volt, hogy ha az ember (Robi) megpróbál igazán komótosan közlekedni a városban, akkor egy elfogadható hosszúságú alvás is belefér az odaútba a hétvégén kizárólag autóban aludni hajlandó gyermeknek. Belefért.
Persze nem csak ennyi volt a program előnye, hiszen az idő továbbra is nagyon szép volt, csodáltuk a panorámát, szoptatós anyuka és sofőr apuka végigszaglászhatta a pálinka felhozatalt, és fényképezhettünk ezerrel. Lőttünk egyet-kettőt egy névrokonnal is, sok helyen felbukkant ez a Mátyás, talán régen erre lakhatott...
1 megjegyzés:
Off:
Mi bejutottunk az Állatkertbe vasárnap. Bár ennek az volt az előfeltétele, hogy "hajnalban" keltünk, hogy a 9 órai nyitás előtt odaérjünk. Megnyugtatásul mondom, hogy már akkor is sor állt a pénztár előtt. Viszont így valahogy ki kellett bekkelni azt az egy órát a hűvös reggeli időben, amíg az állatok is hajlandóak voltak megmutatni magukat.
Ági
Megjegyzés küldése