Születésem neves napjának reggelén nem is tudtam, hogy Matyuka mekkora meglepetéseket tartogat számomra. Aztán este meg azt nem gondoltam volna, hogy még van tovább...
Olyan apróságok mellett, mint hajnali virágcsokor előző napi beszerzésekor a virágüzlet le nem bontása, illetve az esti "meglepetésbulihoz" való igen konstruktív hozzáállás, a következő két meglepetésben volt részem:
- Születésnapom alkalmából nem törte el az orrom. Ez az összes ajándék közül a kedvencem, ugyanis amikor az ablakból nézelődés közben lefejelt, és brutálisat reccsent az orrom, kicsit azért megijedtem! Láttam magam előtt a mostaninál is jóval szebb orromat, szép sárgás-zöldes lila árnyalatban, bedagadva, esetleg bekötözve. Mekkora öröm visszakapni azt, amit egy pillanatra láttunk elveszni!
- A hónapok, de talán már egy éve, sőt, lehet, hogy soha nem látott hajnali varieté műsort nem a születésnapomra időzítette. Várt két és fél órát, és belekezdett. Jajj! Nem tudom, mi volt, talán megint kiereszt egyszerre 2-4 fogat, de az biztos, hogy nem esett jól! Pozitív szemszögből nézve pedig igencsak jólesett, hogy nem a szülinapomat töltöttem borzasztó álmosan, hasogató fej- és derékfájással*, kvázi félkómában.
*Érdekes, hogy az amúgy 80 cm körül járó gyerek a mi ágyunkban keresztbe fordul, és hirtelen minimum 140 cm-re nő. És akkor szülőnként marad 10-20 cm és nulla megfordulási lehetőség. Imádom!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése