Kicsit fixált a srác

Már ha magyar ember mond ilyet. Jó, azt hiszem a magyar nem, de a német igen, és olyan szépen :-)

Igazándiból csak azt akarom mondani, hogy hihetetlen, hogy bárhonnan is indulunk, valahogy mindig képesek vagyunk autóknál, de minimum valami négy- (vagy több) kerekű járműnél kikötni.

Karácsonyra Ijusztával leegyeztettük, hogy jó lenne, ha hozna valami állatos dolgot (is), hogy tényleg ne csak autót, buszt, kamiont, teherautót, traktort, kukásautót, esetleg vonatot tologassunk. Így hozott Ijuszta egy nagyon helyre kis farmot, bocival, malacokkal, miegymással. 25-én délre már tudtuk, hogy az istálló igazándiból garázs, sőt, Villám már felparkolt a padlásra, bocikák mellett pedig Doki legelészett. Jól kitrükköztük a kis autómániás fickót!

Na de ennél is többet mond, ami ma történt! (Változatosság kedvéért) beugrottunk Nagyihoz bölcsi után, ahol Matyi csillagszórózást rendelt. Nagyi a tűzoltó bácsik tanácsát megfogadva már nem tette a fára, hanem a "csillagot" kezében fogva próbálta elkápráztatni kedvenc unokáját. Ekkor nekem beugrott, hogy mennyire szerettem, ha sötétben köröket írtunk le a csillagszóróval. Meg is kértem Nagyit, hogy körözzön, ő pedig a feladatot persze túl egyszerűnek találta, így a szimpla körökről egész gyorsan nyolcasokra váltott.

Anya: Nézd csak Matyusz, milyen szép!
Matyu: Autópályaaaa!!!

Szereti az autókat, na!