Azt gondolná az ember (konkrétan Anya), hogy egy álmatlan, fél egytől kecskegyerekecske rugdosásával (ő engem, nem fordítva!) színesített éjszaka után menthetetlen a másnap.
Aztán reggel hétkor (ez még mindig a menthetetlen kategória) kávéért könyörgöm, mert tudom, hogy azt csak ő főzhet, de csak akkor, amikor ő akar (és ha nem akar, akkor: Anya, sírjál!). És elpörög mellettem egy totál kipihent, vidám energiacsomag, és ezt ordítja:
"Itt nagyon nagy gázzal elsuhant egy Matykó!"
No, és ezzel megmentve a megmenthetetlen.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése