Mostanában nagyon gyakran fordul elő, hogy amikor Matyi mond valami (szigorúan objektív anyai megítélésem szerint) nagyon vicceset, felpattanok, és elrohanok. Ilyenkor ő néz, hogy mi van, én meg rohanok a konyhába, előkapok egy cetlit, és felírom az épp aktuális kinyilatkoztatást. Aztán a cetli hever ott egy darabig, majd szerencsés esetben a fiók mélyén landol. Most kikotorásztam egy párat.
De most keltem fel! És utána még egyszer besötétedik??? Állandó felháborodás és értetlenkedés tárgyát képezi a délutáni alvás. Mintha új lenne, és nem egész eddigi életének állandó eleme. Nap mint nap rácsodálkozik, hogy délután és este is kell aludni. Jéééé...
Egyik gyereknek nem jó színe van. A Barney-ban az egyik gyerek narancssárga. Olyan fura a pofija. Na, ezt elsőre nem értettem. Azt hittem, a bölcsiben valaki beteg lett, és nem volt jó a színe. Aztán ez a Barney bekavart. Egészen addig, amíg meg nem tekinthettem Matyuval azt a részt, amikor egy fekete kislány narancssárga pólóban van. Szóval nem betegség, hanem lájtos rasszizmus. Ami azért "vicces", mert pár nappal előtte azzal nyugtattam magam, hogy bár Barney rendkívül bárgyú, arra jó lesz a kis amerikai sorozat, hogy a gyerek lássa, hogy vannak fekete, fehér, sárga, latin és még ki tudja milyen gyerekek. Látja is, csak hát fura a pofijuk...
Oda van írva, hogy jól szeretek aludni a Nagyinál, meg jól szeretem a Nagyit, meg ilyeneket. Ez arra a kérdésre volt válasz, hogy mit írt a Micimackós füzetébe Nagyinál. Hát ilyeneket. Ez a cetli egy farmerzsebből került elő, alig olvasható, kiszáradt tollal írva. Ez azért fontos, mert 20 év múlva is emlékeznünk kell rá, hogy Nagyinál nincs olyan toll, amire visszakerülne kupakja. Never ever.
Az a kérdésem, hogy van benzin a fókányban? Ezt gondolom azért írtam fel, mert olyan kis udvarias. És imádom, hogy a fókányt fókánynak hívjuk. Már biztosan ki tudná mondani rendesen a nevét, de leütöm azt, aki megtanítja neki!
Olyan üzemanyag van benne, ami elektrommal működik. Emlékszem, hogy ezt anno még pontosítgatta, de az a cetli nincs meg. Szóval itt a mozdonymániába nyerünk apró betekintést. És szerintem a karácsonyra kapott Duplo vonat, ami Matyi szerint elektrommal működik. Mert ez nem egy "gűzmozdony", ahogy azzal az ő-t ű-re cserélő tájszólásával szereti mondani.
Apa, ki az? Na ebben mi a vicces? Szerintem az, hogy ez a kaputelefonban hangzott el. És az egész utcán kívül még Apa hallotta (kicsit fura Nagyi kaputelefonja, bent csak susmorgást hallani, kint pedig az egész kerület hallja, amit Matyi ordít. Amikor én érkeztem, konkrétan azt, hogy "Anyaaa, vettünk mikiegeres joghurtooooooot!!!" Mondjuk ez a hír tényleg nem ért volna rá addig, amíg beérek.), ugyanis ő volt az, akit Matyi már nagyon várt, és megérkezett, és becsöngetett. Viszont Matyi tudja, hogy a kaputelefonban meg kell kérdezni, hogy ki az. Teljesen korrekt.
A nagyító az olyan mint a Nagyi. Megkérdezte az egyik, szekrényére ragasztott kis valamiről, hogy mi az. Szívem szerint azt mondtam volna, hogy felháborító pofátlanság, mert emlékszem, hogy néztek ki a matricákkal teleragasztgatott gyerekbútoraink, és megfogadtam, hogy na, ezt nem! De inkább azt válaszoltam, hogy ez egy nagyító. Azért, mert az volt. Amiről Matyinak egyből kedvenc nőrokona jutott az eszébe.
Én nem mehetek ki a levegőbe? Négy napos hétvége, szép idő, tágra nyitott teraszajtó, mezítlábas gyerek. Deee, persze, csak óvatosan, a másodikon lakunk.
Anya: Matyi, azt tudod, hogy Anyának jövő héten lesz a szülinapja? Matyi: Igeeeen. ... A Furlában??? Erről ma beszélgettünk, amikor a kukásautó meghozta a harmadik kör matchboxot a "névnapomra". A válasz megdöbbentett, nem tudom, honnan jutnak ilyenek az eszébe. Itt valakit kezeltetni kell. Egyébként a Furlás eladólányt is, aki szombat reggel, amikor nyitáskor berontottam sos Zsizsi szülinapi ajándékért, kétségbeesve kérdezte, hogy "És Matyiiii?"
Anya: Matyi, megyünk, megnézünk egy házat! Matyi: Visszük a dobozokat is? Szintén mai beszélgetés, mielőtt elindultunk ingatlanmustrára. Attól tartva, hogy Matyi beint, már szombaton előkészítettem a terepet, és elmagyaráztam, hogy igazándiból csak olyan helyet keresünk, ahol elfér több játék. No, ez megragadt benne, és ma már vitte is volna magával a dobozokat. Aztán el se akart onnan jönni, mert hogy ő ott akar lakni, és már ugrált is az "ágyán". Óóóó, ha ez ilyen egyszerű lenne. Bár megnyugtató, hogy benne lenne a költözésbe. Ja, és azt azért tisztázta, hogy A Nagyi ugye közel van?
